A 62 éves sportdiplomata vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország a nemzetközi dzsúdóélet egyik kedvenc helye lett.

"Ma reggel izraeli edzőkkel találkoztam a bemelegítőteremben, akikkel nem mindig könnyű kijönni, és sok mindent szóvá tesznek, de most azzal fogadtak, hogy bárcsak minden eseményre Budapesten kerülne sor" - mesélte mosolyogva az elnök, majd rátért a konkrét sportdiplomáciai fejleményekre. "Ígéretünk van arra, hogy 2024-ben a világbajnokság utáni legrangosabb versenynek adhatunk otthont, ami a nemzetközi elitet felvonultató Mesterek Tornája. Ha a masters idehozatala mégsem sikerül, akkor Európa-bajnokságot rendezünk."

Az MTI felvetésére Tóth László kifejtette, októberben Taskent lesz a világbajnokság házigazdája, de ha az ottani feszült politikai helyzet nem engedi, más megoldásra lesz szükség.

"Ha kell, majd mi beugrunk, nem lesz gond... De komolyra fordítva a szót, az imént beszéltem az üzbég szövetség vezetőjével, aki szerint nincs veszélyben a vb-rendezésük" - tette hozzá.

Az EJU új elnöke - aki előzőleg főkincstárnokként tevékenykedett a szervezetben - júniusi megválasztásáról elmondta, a 49 tagszervezet egyöntetűen őt támogatta, és az 50. csak azért nem volt jelen a bécsi ülésen, mert az észt szövetség vezetőjének törölték a járatát.

"Az EJU-t 73 éve alapították, és én vagyok a 11. elnök, ez sokat elárul ennek a posztnak a megbecsüléséről. Már felállt az új, 16 fős végrehajtó bizottság, amelyben tíz nemzeti szövetségi elnök és hat elismert szakember dolgozik. Az a célunk, hogy a regisztrált dzsúdósok számát tekintve a jelenlegi 2,3 milliót 2028-ig megduplázzuk" - közölte Tóth László, aki tisztségével automatikusan a nemzetközi szövetség alelnöke is lett, és már ebben a minőségében utazott el júniusban az ulánbátori Grand Slamre.

"A mongolokkal, akiknek a vezetője régi barátom, megállapodtunk, hogy küldünk magyar dzsúdóst az ő versenyükre, és Varga Brigitta bronzérmet is nyert. Cserébe úgy volt, hogy ők is eljönnek Budapestre, ám az európai vízumproblémák közbeszóltak, és már-már lemondtunk róluk. Aztán egyszer csak itt állt a húszfős csapatuk, és kiderült, hogy mindannyian diplomata útlevelet kaptak annak érdekében, hogy eljöhessenek" - engedett bepillantást a sportdiplomáciába az elnök.

A Papp László Sportarénában zajló GS-viadalról, illetve az itt lehetőséghez jutó hazai fiatalokról Tóth László úgy vélekedett, hogy Magyarországon kiemelkedő utánpótlás-nevelés folyik.

"Ahogy Murakami Kijosi mester, a magyar szövetség technikai igazgatója fogalmazott, ez egy kertészet. Ő csak bambusznak nevezi a gyerekeket, mivel Ázsiában a bambusz a leggyorsabban fejlődő növény. Sok ígéretes dzsúdóst láttunk az elmúlt napokban" - tette hozzá.

Tóth László több mint 24 éve vezeti a Magyar Cselgáncs Szövetséget, 2002 óta volt az EJU főkincstárnoka, egyben a végrehajtó bizottság tagja. Sportolóként a Győri Dózsa, majd az Újpesti Dózsa versenyzőjeként kétszer szerzett felnőtt magyar bajnoki címet a 86 kilogrammos súlycsoportban, az 1985-ös, kobei Universiadén érte el legnagyobb sikerét, ahol az open kategóriában ötödik lett.