A két csapat a lengyel bajnoki döntőben is egymással csapott össze, ott május 3. és 10. között a Jastrebski egymás után háromszor is legyőzte mostani ellenfelét úgy, hogy ezeken a találkozókon mindössze egyetlen játszmát veszített.

A BL történetének első lengyel házidöntőjén is az első fináléját vívó Jastrebski kezdett jobban, de annak ellenére, hogy megnyerte az első szettet, a Kozle merített több erőt abból, hogy 21-24-ről eljutott játszmalabdáig.

A folytatásban ugyanis a kihívó játékosait sok hibára kényszerítette a címvédő, így a Kozle fordított, majd a negyedik felvonásban három meccslabdát is kiharcolt, ezeket azonban elrontotta, egy ízben ziccerhelyzetben ütött hosszút egyik támadója.

A döntő felvonásban a címvédő akarata érvényesült, és bár a Jastrebski 9-6-ról még kiegyenlített, végül alulmaradt.

A 168 perces mérkőzés legeredményesebb játékosaként Bartosz Bednorz 23 pontot szerzett.

Érdekesség, hogy a triplázó együttes mindhárom BL-győzelmét más vezetőedzővel érte el: első diadalakor a szerb Nikola Grbiccsel, tavaly a román Gheorghe Cretuval, míg idén a finn Tuomas Sammelvuóval ért fel Európa csúcsára.

A Kozle a szovjet CSZKA Moszkva (1973-75, 1986-89), az orosz Zenit Kazany (2015-18), az olasz Modena (1996-98), Trentino (2009-11) és Ravenna (1992-94) után a hatodik csapat lett, amely sorozatban legalább háromszor meg tudta nyerni a legrangosabb európai kupasorozatot.


Eredmény, férfiak, döntő:
Grupa Azoty Kedzieryn-Kozle (lengyel)-Jastrebski Wegiel (lengyel) 3-2 (-26, 22, 14, -28, 12)


korábban:

nők:
VakifBank Istanbul (török)-Eczacibasi Dynavit Istanbul (török) 3-1 (25, 17, -23, 17)