A biztos a vasárnap kezdődött katari FIFA labdarúgó világbajnokság és az emberi jogok helyzete című vitában elmondta: a nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint 2020-ban 50-en haltak meg és mintegy 500-an komoly sérüléseket szenvedtek a világbajnokság infrastruktúrájának építésbe közben. Hozzátette azonban, hogy a dohai vezetés 2014-ben munkaügyi reformokat vezetett be, amelynek keretében minimálbért rendeltek el az építkezésen dolgozók számára, és erősebb lett az építési projektek munkafelügyelete.

Kiriákidész ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a katari társadalom és a vállalkozások, többek között az országban működő multicégek jelentős része ellenáll a reformoknak, több ezer migráns munkavállalót zsákmányolnak ki továbbra is. "A migráns munkások körülményeit javítani kell és a munka közben bekövetkezett halálesetekről, valamint a sérülésekről jobb statisztikai adatgyűjtésre van szükség" - húzta alá.

A biztos hangsúlyozta: az EU és Katar közötti kapcsolatok terén különösen fontosak az emberi jogok, ezzel kapcsolatban az unió folyamatos párbeszédet tart fent Dohával.

"Katar most esélyt kapott, hogy megmutassa, a nyitottság, a tolerancia és a modernizáció politikáját folytatja, ez hozzájárulhat az emberi jogi helyzet javulásához a régió más országában is. Az EU továbbra is ösztönözni fogja a katari hatóságokat, hogy kezeljék a még fennálló problémákat, és a reformok tartsanak ki a világbajnokság után is" - zárta beszédét Kiriákidész.

Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: hiteles vizsgálatok szerint több ezer munkás vesztette életét a dohai stadionok építése közben, és ezeket az eseteket a katari hatóságok máig nem vizsgálták ki. "A FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség pénzügyi erőforrásai egy olyan projektbe áramlottak, ami kényszermunka, környezetpusztítás, korrupció árán valósult meg" - hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a FIFA-nak el kell ítélnie Katart, nem lehet következmények nélkül hagyni az ilyen jogsértéseket.