Erről Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója beszélt a Magyar Olimpiai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy Párizsban 100 nap múlva kezdődnek a nyári olimpiai játékok.

A vezérigazgató az MTI-nek felidézte, a kormány 10 éve döntött arról, hogy belekezd a szavai szerint a teljes nyugati világ legjelentősebb kulturális fejlesztésébe a Városligetben, amely történelmileg mindig is a rekreáció, a sport és a kultúra találkozására épített.

Hozzátette: a tervezésnél kiemelt szerepet kapott, hogy ne csak a környéken, a VI. és a VII. kerületben lakók használhassák a Városligetet sportolási céllal, hanem érdemes legyen akár messzebbről is ide érkezni sportolni. Az is fontos szempont volt, hogy a környéken található tíz oktatási intézmény mindennapos testnevelési óráit is meg lehessen tartani itt.

Gyorgyevics Benedek emlékeztetett rá, hogy a fejlesztés első lépcsőjében az ifjúsági sportpályák létesítése szerepelt a középpontban, ennek keretében 2018-ban egy 200 méteres futókört, egy távolugró gödröt, és egy kültéri kondiparkot adták át. A második lépcső, a liget teljes tájépítészeti fejlesztése előtt már sokkal szélesebb társadalmi egyeztetéseket folytattak arról, hogy melyek azok a csoportok, amelyek sportolásra szeretnék használni a Városligetet. Végül 2020-ban adták át a Városligeti Sportcentrumot, amelyben 12 sportágat lehet kipróbálni. Elkészült többek között egy 200 méteres rekortán borítású futókör, de olyan extrém sportágak is helyet kaptak a közparkban, mint a falmászás, a BMX és a gördeszka.

A vezérigazgató hangsúlyozta: minden sportágat ingyenesen lehet művelni, és elmondása szerint 2020-tól több százezren vannak olyanok, akik regisztráltak azokra a kedvezményrendszerekre - a Múzeum mélygarázsában való parkolásra, valamint az öltözők és a mosdók használatára -. amelyeket a ligetbe érkezőknek biztosítanak. A ténylegesen ott sportolók száma pedig összességében megközelíti az egymillió főt.